Tartalom
1. A Biblia
Hitünk alapja a Teljes Szentírás, a Biblia (66 kanonikus könyvet tartalmaz) - Isten beszédének írott formája. Az élő Isten a Szent Szellem által kinyilatkoztatta örök érvényű igazságait az ő szolgáinak - embereknek - és megbízta azok írásba rögzítésével.
2. Isten személye, a Szentháromság
Isten szellem, láthatatlan és örökkévaló lény, aki teremtője, fenntartója és kormányzója az egész világmindenségnek. Három különálló személyben nyilatkoztatta ki magát: az Atyában, a Fiúban és a Szent Szellemben, ez a három egy.
1 János 5:7 : „Mert hárman vannak akik bizonyságot tesznek a mennyben az Atya, az Ige (Jézus Krisztus) és a Szent Lélek: és ez a három egy.”
Az ATYA tökéletes és Isten, mindenek gondviselője. Az Atyát csak Jézus Krisztuson keresztül lehet megismerni. A Fiú az Isten egyszülött fia, aki öröktől fogva volt és testben megjelent a Názáreti Jézusban, aki a Szent Szellem által fogant Máriában, megszületett Betlehemben, mindenben hasonlóvá lett az emberekhez kivéve a bűnt. Ő földi életében mindenben az Atya akaratát cselekedte, engedelmes volt egészen a kereszthalálig amely a Megváltás munkájának a beteljesedése volt. Ezért az Isten feltámasztotta őt testben, megjelent több, mint ötszáz embernek, felvitetett a mennybe és ült Isten jobbjára. Az Atya megkoronázta tisztességgel, és dicsőséggel átadta a hatalmat a Fiának, Jézus Krisztusnak:
Máté 28:18b : „Nékem adatott minden hatalom mennyen és földön.”
JÉZUS KRISZTUS az egyetlen Istenhez vezető út:
János 14:6 : „Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, hanem ha én általam.”
Ő az egyedüli közbenjáró Isten és az ember között:
1 Timótheus 2:5 : „Mert egy az Isten, egy a közbenjáró is Isten és az emberek között, az ember Krisztus Jézus.”
A SZENT SZELLEM, Isten harmadik személye egy valóságos személy aki az Atyától és a Fiától származik. A Szent Szellem, Isten az egyházban, Jézus Krisztust dicsőíti, és minden hívőt elvezet Krisztussal való személyes közösségre. Igazságnak szelleme, aki megtanít Isten ismeretére és imádatára:
János 4:24 : „Az Isten Szellem: és akik őt imádják, szükség, hogy szellemben és igazságban imádják.”
3. Az Egyház
Az Egyház Istentől elhívott, Jézus Krisztusban hívő emberek közössége, akik az Ige bizonyságtétele alapján elfogadták Jézus Krisztus megváltói munkáját - "meghalt a mi bűneinkért és feltámadt a mi megigazulásunkért" (Róma 4, 25) -, megtértek a bűneikből, megvallották hitüket és újjászülettek a vízkeresztségben a Szent Szellem által. Az Egyetemes Egyház, Krisztus Teste nem azonos egy földi szervezettel sem, túlmutat téren és időn. Az Egyházhoz tartoznak azok is akik az Úrban haltak meg, akik élnek, miután hit által elnyerték az üdvösséget, valamint azok is akiket a jövőben fog elhívni az Úr. Az Egyház, mint Krisztus Teste, olyan élő organizmus, ahol a tagok kapcsolódnak egymáshoz és a Test együttműködik a Fejjel, Jézus Krisztussal.
Kolossé 2:19 : „…Ragaszkodván a Fejhez, Akiből az egész test, a kapcsok és kötelek által segedelmet vévén és egybeszerkesztetvén, növekedik az Isten szerint való növekedéssel.”
A helyi gyülekezet, egy adott helyen és időben élő hívek közössége, része és megjelenítője Krisztus Egyetemes Egyházának, önálló és önmaga határozza meg működését a presbitérium tanácsának vezetése által.
4. Hitgyakorlat - hitéletünk főbb mozzanatai:
Hitünk gyakorlásának alapja egyedül Isten Igéje a Biblia lehet, nem vállalunk közösséget semmi olyan vallásos gyakorlattal amelynek alapja vallásos emberi tradíció és nincs bibliai példája vagy ellentétben áll a Biblia kinyilatkoztatott igazságaival. Minden emberi cselekedetnek, amely Isten felé való közeledésre irányul személyes hitből kell fakadjon, amelynek forrása Isten Igéje, nem lehet alap emberi rendelés vagy hagyomány.
4.1 A megtérés
Az édeni bűnbeesése miatt minden ember romlott természettel születik, aminek következménye a bűnös életmód.
Róma 3:10 : „A mint meg van írva, hogy nincsen csak egy igaz is; …”
Róma 3:22-23 : „Mert nincs különbség, mert mindnyájan vétkeztek, és szűkölködnek az Isten dicsősége nélkül.”
Isten felszólít minden egyes embert a megtérésre:
Apostolok Cselekedetei 17:30 : „E tudatlanságnak idejét elnézvén azért az Isten, mostan parancsolja az embereknek, mindenkinek mindenütt, hogy megtérjenek.”
Máté 4:17 : „Térjetek meg, mert elközelgetett a mennyeknek országa.”
Az emberi romlottság hatalma olyan nagy erejű, hogy az ember képtelen saját erejéből kiszabadulni alóla. Ezért Isten természetfeletti beavatkozására van szükség, a Szent Szellem által megelevenített ige teszi képessé a bűnös embert arra, hogy régi életmódjával szakítson és az ő akarata szerint éljen. Ez az átfordulás jelenti a megtérést. A megtérés folyamatában, ami egy tudatos, belső szabad akaratbeli döntésen alapul; az egyén felismeri bűnös állapotát, megszomorodik e miatt, megalázkodik Isten előtt, megbánja és megvallja bűneit töredelmes szívvel Jézus Krisztusnak- Istennek. Elfogadja Jézus Krisztus engesztelő, bűn eltörlő áldozatát személyes életére nézve és segítségül hívja az ő nevét:
Róma 10:13 : „Mert minden, aki segítségül hívja az ő nevét, megtartatik.”
Ezt követően elszakad a bűnös cselekedetektől és életmódtól. A megtérés nyomán Isten, Jézus Krisztus igazságát a megtértnek tulajdonítja, így felszabadul a végső kárhoztató ítélet alól és hiszi, hogy Jézus Krisztus által örök életet nyert.
Róma 3:24 : „Megigazulván ingyen az Ő kegyelméből a Krisztus Jézusban való váltság által, …”
4.2 Az újjászületés
Isten válasza a megtérésre. Isten megérinti az ember halott szellemét, amely el volt szakadva Istentől a bűnbeesés következményeként és a Szent Szellem által újjászüli egy új életre.
4.3 Vízkeresztség – vízbe való alámerítés
A vízkeresztség, annak a belső változásnak a külső pecsétje -megerösítése, ami a megtérés folytán már bekövetkezett a hívő keresztény életében. Egy szimbolikus cselekedet, amelyben a hívő ember azonosul Jézus Krisztus halálával és Jézus Krisztus feltámadásával. Kész élete hátralevő részében egy új életben, Istennek tetsző módon, Jézus Krisztusnak szolgálni. Követi Jézus Krisztus példáját, aki azt mondta mikor megkeresztelkedett:
Máté 3:15 : „Így illik nekünk minden igazságot betöltenünk.”
Alámeríteni valakit csak azután lehet miután személyes élő hitre jutott Jézus Krisztusban és saját maga eldöntötte, hogy kész követni Jézus Krisztust a vízkeresztségben is.
Márk 16:16 : „A ki hiszen és megkeresztelkedik, üdvözül;…”
Ezért nincs jogosultsága a csecsemőkori keresztségnek, mivel egy csecsemő nem tudja betölteni a fent említett bibliai feltételeket : nem tud hinni és nem tud szabad akaratból dönteni. A megkeresztelkedéssel a keresztény teljesen betölti Isten követelményeit, hogy meg legyen az igei bizonyossága üdvössége felől.
4.4 Szent Szellem keresztség vagy Szent Szellemmel való betöltekezés
Nem egyidejű és nem azonos az újjészületéssel. A Szent Szellem keresztség egy olyan eseményt jelöl, amikor a Szent Szellem jelenléte és ereje teljesen betölti és beborítja a hívő ember személyiségét(személyét). Egyedül Jézus Krisztus keresztel Szent Szellemmel, hozzátartozik a főpapi szolgálatához:
Lukács 3:16 : „Én ugyan keresztellek titeket vízzel; de eljő, aki nálamnál erősebb, … az majd keresztel titeket Szent Szellemmel és tűzzel” – Keresztelő János szavai Jézus Krisztusról.
Apostolok Cselekedetei 1:5 : „Hogy János ugyan vízzel keresztelt, ti azonban Szent Lélekkel fogtok megkereszteltetni nem sok nap múlva.” Jézus szavai a feltámadása után és a mennybemenetele előtt. Többféle külső megnyilvánulása, jele lehet egyidejűleg a Szent Szellem keresztségnek, de mint biztos jel mindig jelen van a nyelveken szólás, amikor a hívő ember egy eddig nem ismert nyelven kezd szólni a Szent Szellem által.
Apostolok Cselekedetei 2:4 : „És megtelének mindnyájan Szent Szellemmel, és kezdének szólni más nyelveken, a mint a Szellem adta nekik szólniuk.”
A Szent Szellem vételének feltétele a hit Jézus Krisztusban. Az erő, ami ez által jön, szolgálatra adatik: evangélium hirdetése, bizonyságtevés, gyógyítás, démonok kiűzése, és így tovább.
5. A Szent Szellem gyümölcsei
Gal. 5:22 : „De a Szellemnek gyümölcse: szeretet, öröm, békesség, béketűrés, szívesség, jóság, hűség, szelídség, mértékletesség.”
Jelenlétük a keresztény ember életében, igazolják a Jézus Krisztussal való közösséget, a megtérés őszinteségét, hiszen ezek a gyümölcsök Jézus Krisztus jellemvonásai. (Az Úrral való járás során egyre erőssebben nyilvánulnak meg a hívőben, „a gyümölcsök időben érnek be”.)
6. A Szent Szellem ajándékai
A Szent Szellem ma is természetfölötti módon megnyilvánul az Egyházban a Szent Szellemmel teljes keresztényeken keresztül, akiknek adja az Isten szuverén módon a Szent Szellem ajándékait, melyek a következők az 1 Korinthus 12. rész alapján, kijelentés ajándékai: tudomány beszéde, bölcsességbeszéde, szellemek megkülönböztetése, erő ajándékai: hit, gyógyítás, csodatevés, a beszéd ajándékai: prófétálás, nyelvek nemei és nyelvek magyarázata. A Szent Szellem ajándékai haszonra adatnak Krisztus Testének felépítésére, szellemi, fizikai szükségek kielégítésére, problémák megoldására, Jézus Krisztus szolgálatának folytatására, kiterjesztésére.
7. A szolgálati ajándékok
Az Egyházban a legnagyobb méltóság Jézus Krisztus, ő az Egyház Feje, neki van alárendelve minden más szolgálat.
Efézus 4,11-12 : „És ő adott némelyeket apostolokul, némelyeket prófétákul, némelyeket evangelistákul, némelyeket pedig pásztorokul és tanítókul : a szentek tökéletesbítése céljából szolgálat munkájára, a Krisztus testének építésére…”
A szolgálati ajándékokat, nem uralkodásra adta hanem szolgálatra.
Apostol: Jézus Krisztus követe, feladata gyülekezetek plántálása és erősítése.
Próféta: Isten üzenetének továbbítója, kijelentéseket, látásokat vesz Istentől az Egyház építése céljából.
Evangélista: Jézus Krisztus általi megváltás örömüzenetének hírvivője, Krisztus szolgálatának folytatója: Isten országát prédikálja, betegeket gyógyít, ördögöket utasít ki.
Pásztor: a helyi gyülekezet szolgálója, felvigyázója, vezetője, segítője, gondviselője. Ellátja a nyájat hozzá illő szellemi, lelki táplálékkal.
Tanító: Isten megismerésére segíti a hívőket. Tanítja, magyarázza, oktatja Isten Igéjét.
8. Istentiszteletek
Heti rendszerességgel, minden vasárnap istentiszteletet tartunk. Ilyenkor a gyülekezet tagjai összegyűlnek, hogy együtt fejezzék ki tiszteletüket, hódolatukat, hálájukat Isten iránt, a Jézus Krisztus nevében, a Szent Szellem segítsége által.
Az Istentisztelet főbb részei:
Imádkozás: közös ima, közeledés Isten felé az imában, közbenjárás, imádkozás egymásért, másokért akár szellemi, lelki vagy fizikai szükségről vagy problémáról legyen szó.
Dicsőítés: elismerésünket, hódolatunkat, imádásunkat fejezzük ki általa Istennek egy szabad formában, ami lehet hangos éneklés, tánc és taps, vagy akár leborulás az Úr jelenlétében.
Bizonyságtétel: bizonyságok hangzanak el Isten cselekedeteiről, munkájáról a személyes életekben.
Prédikáció: fontos része az istentiszteletnek, amikor hirdetve és tanítva van az Isten Igéje, Isten minden igazsága.
Úrvacsora: egy különleges istentiszteletnek számít, mikor közösséget vállalunk Jézus Krisztus testével és vérével a kenyér és bor által.
Adakozás: az evangélium terjedése céljából, a gyülekezet anyagi költségei fedezésére, a szentek szükségeire.
9. Hitünk célja
Hitünk végcélja az Istennel való személyes találkozás. Hitünk valóságos alapja Jézus Krisztus feltámadása.
1 Korinthus 6:14 : „Az Isten pedig az Urat is feltámasztotta, minket is feltámaszt az ő hatalma által.”
Jézus Krisztus feltámadásának mintájára minden ember fel fog támadni: az igazak az örök életre, a gonoszak pedig az örök kárhozatra támadnak fel. A feltámadáskor a test újra formálódik, újra alakot ölt-ugyanolyant amilyen volt csak más minőségben (romolhatatlan); az elköltözött szellemet, lelket Isten előhívja és az ember személyisége újra összeáll. Azok pedig, akik be vannak írva az élet könyvébe, mindörökké az ő jelenlétének dicsőségében maradnak.
[Vissza] [Kezdőlap]